Borika megbetegszik

Csesznák András: Borika megbetegszik

Borika csak turkál, nem eszik vacsorát,
Nyöszörög a széken, tekergeti magát.
– Aranyom, életem, mi történt veled?

Piros a kis arca, tüzel a homloka,
Nem csoda, hogy nyűgös, megvan a jó oka.
– Jaj, édes istenem, Borika beteg.

Lássuk a hőmérőt, komoly lázat mutat.
Anyu a fiókban gyógyszer után kutat.
– Kicsim ezt most vízzel szépen beveszed!

Doktor bácsi megjön, hóna alatt táska,
Kezében spatula. – Ne félj tőlem, lányka!
Nyisd ki a kis szádat, nyújtsd ki nyelvedet!

– Nagyon ügyes voltál, sóhajts még egy párat!
Hamar véget ér az orvosi vizsgálat.
– Oviba egy hétig biztos nem mehet.

– Doktor bácsi, kérlek, a babám is nézd meg!
Félek, hogy elkapta ezt a betegséget.
Érzem, a homloka mennyire meleg.

Mosolyog a doktor: – Jól van, kis virágom,
Hogyha már itt vagyok, őt is megvizsgálom.
Nosza, te kis baba, sóhajts mélyeket!

– Szerencsére nincs baj, tiszta a tüdeje,
Ha már nem fertőzöl, megint játszhatsz vele.
Addig jobb, ha külön ágyba fekteted.

Bori szeme könnyes: – Nincsen más megoldás?
– Hogyne lenne drága, van rá védőoltás.
Beadom most neki, és nem lesz beteg.

Elővesz a doktor egy apró fiolát.
Borika megrémül: – Megszúrnád a babát?
Ilyen fájós dolgot nem engedhetek.

– Meddig kell, hogy tőlem külön legyen szegény?
Doktor bácsi töpreng: – Nem túl nagy a veszély,
Csak azt várjátok meg, amíg elmegyek.